Az életkor előrehaladtával a férfiak és nők szervezetében is a hormonális változásokon túl, a lelkükben is bonyolult folyamatok indulnak be. Ez a jelenség 45-55 év között jelentkezik leginkább, a köznyelvben gyakran használt kapuzárási pánikként emlegetett kifejezés, amely igazából komplex lélektani folyamatot takar.
Ez az „öregedés” folyamatának természetes részjelensége, de nem jelenti azt, hogy minden esetben kórosan fokozott mértékű lenne, viszont eléggé veszélybe sodorhatja a párkapcsolatot, amennyiben a felek nincsenek kellően tisztában azzal, hogy mit is kell kezdeniük ezzel az újdonságokat, változást erős mértékben hozó időszakkal.
A kifejezés valójában azt jelenti, hogy az életnek egy bizonyos szakasza lezárul. Elkészül az első életleltár, először történik meg, hogy az illető visszafordul a múltja felé és rátekint. A kérdés itt az, hogy az eddigi életét milyen minőségben élte az adott személy, és hogy önmagában kerek egészként működött-e az életének különböző területein, az emberi viszonyulásaiban, a párkapcsolatában, vagy akár szakmai területeken. Amennyiben ez a visszanézés elégedetlenséggel tölti el az illetőt, mert listázva látja maga előtt, hogy mi mindent rontott el az életében, vagy épp nem élt meg, akkor bizony elönti a páni félelem, mert azt látja, hogy telik az idő, viszont neki még annyi terve volna, és úgy érzi, ezekre már nem marad ideje, lehetősége. Főleg így van ez, amikor valaki a lelkében érzi a változtatás, fejlődés szükségszerűségét és mivel eddig sodródott az árral, fogalma sincs, hogy mit és hogyan tegyen. Elönti a kétségbeesés, elégedetlenség. Kétely övezi az alapérzeteit, amelyek irreális cselekedetekben, habzsoló korrigálásban, figyelemfelhívó, szokatlan viselkedésben, mások számára meglepő döntések meghozatalában nyilvánul meg. A teljesség igénye nélkül, mik lehetnek ezek?
- Férfiaknál nem ritka az önsanyargatás, vagy felülteljesítés sem, amikor be akarják hozni az elmaradásokat, ennek következtében túlvállalják magukat.
- Unalmasnak érzik addigi – egyébként kielégítő – életüket, nem találnak benne kihívást, örömöt. Amennyiben nem tudatosul, hogy a lélekben zajló komoly folyamatokról van szó valójában, ott esetleg felütheti a fejét a hűtlenség kérdése és akár tettekre váltása is, melynek hátterében több dinamika is állhat.
- Vannak azonban férfiak, akiknél épp ellenkezőleg, a szexuális igények jelentős mértékben csökkennek. Nem csoda, hisz pont a saját önbecsülésük, a saját értékeik mérlegelése zajlik a lelkükben, így minden, a férfiasságukkal, a teremtő erejükkel kapcsolatos téma, így a szexualitásuk is megsínyli ezt az időszakot.
- Ha a teremtő erőt emlegettem, akkor akár a munkahelyi kérdésekben, karrier vonatkozásában is nagy erejű változtatások is megjelenhetnek az érintett férfiak életében.
- Dekadens módon pedig akár a szenvedélybetegség is felütheti a fejét, de a leggyakoribb az alkohol jelenléte.
- Előfordulhat a depresszió megjelenése és alvászavarok, fáradékonyság is.
A nők életében is van ilyen időszak, ami nagyjából ugyanerre az életkorra tehető, a 40 feletti korra. 40 felett, született már néhány gyerek, elmondhatja magáról, hogy megtett mindent, most következik ő! Ugyanazok a lelki folyamatok zajlanak le, hasonló tünetekkel, ugyanazzal az életleltárral, mint a férfiaknál, de a nők manapság hajlamosabbak a „robbantásra”, az egész addigi élet robbantására, beleértve a párkapcsolatot is, míg a férfiak többségére alapvetően a „rosszul érzem magam a bőrömben, de maradok” hozzáállás jellemző. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a mai társadalomban a nők nagyon is alkalmassá tették magukat az önálló életre fizikálisan is, és képesek egyedül is kormányozni az életüket, így tehát kevésbé függnek a férfiaktól. Ennek hozadéka az igények bátrabb kinyilatkoztatása a párkapcsolatban és az első életleltárra történő pillantás következtében felszínre törő be nem teljesült vágyak, célok megvalósítása felé való visszafordíthatatlan törekvés. Ezt akár olyan áron is bevállalják az öntudatosabb nők, hogy beáldozzák az addigi párkapcsolatukat, gyermekeik apjával való kapcsolatukat, mert olyan erős a rakéta hajtóereje bennük.
Mit lehet tenni?
Sportolni kell! – rendszeres testmozgás, úszás, kerékpározás, futás, amelyek a depressziós tünetek enyhítésén túl, a hormontermelést is pozitívan segítik elő. De a sport jelenléte az összes fiziológiai tünet enyhítésére jótékonyan hat. Ebben a korban nem ritka a súlyfelesleg sem, itt-ott néhány kiló, ezért javasolt a rendszeres mozgás mellett az étrend személyre szabott megváltoztatása is.
Lelki értelemben pedig érdemes kicsit nyitni önmagunk felé, engedni, hogy elkészüljön az a bizonyos „életleltár”, ami így is, úgy is elkészül, csak kérdés, hogy ezt tudatosan végig tudjuk-e, akarjuk-e, merjük-e kísérni, vagy inkább a homokba dugjuk a fejünket és „majd lesz valami” felkiáltással sodródunk-e az árral. A döntés szerencsére a miénk!
Mint mindennek, a kapuzárási pániknak is van pozitív oldala, mégpedig az, hogy a leltárkészítés, önértékelés, az újabb célok kitűzése, úgynevezett bakancslista elkészítése az idő végességének figyelembevétele mellett lehetőséget ad arra, hogy céltudatosabban álljunk bele a saját életünkbe, hogy a hiányzó dolgokat akár érzelmi téren még megélhessük a vágyainkhoz és lehetőségeinkhez mérten. Valójában arra ad lehetőséget, hogy a gyeplőt az a saját kezünkben tartva, meghozzuk az életére vonatkozó szükséges döntéseket: mérlegeljünk, változzunk, fejlődjünk. Tehát papírt elő és készüljön az a bakancslista! Hidd el, megéri!
Kolos Krisztina